Rövid összefoglaló, tájékoztató, gyakran ismételt kérdések a kutakkal kapcsolatban
Tisztelt kúttulajdonos!
Az engedély nélkül létesített ásott vagy fúrt kutak tulajdonosainak 2023. december 31-ig kell kérelmezni a tulajdonukban álló kút fennmaradási, avagy megszüntetési engedélyezési eljárását.
Amennyiben a tulajdonos fenti határidőig nem kérelmezi az eljárást, úgy vízgazdálkodási bírságot kell fizetnie.
Az engedélyezés alá vont kútnak milyen feltételeknek kell megfelelni?
A települési önkormányzat jegyzőjének fennmaradási engedélye szükséges az olyan ásott és fúrt kúthoz, amely kút együttesen teljesíti az alábbi feltételeket:
- a kút helye nem érinthet vízbázisvédelmi védőterületet
- a kút nem érint karszt- vagy rétegvizet
- 500 m3/év vízigénybevétel alatti
- a kút épülettel rendelkező ingatlanon van
- magánszemély a kérelmező
- a vízkivétel házi ivóvízigény és a háztartási igények kielégítését szolgálja és
- a kút nem gazdasági célú vízigényt szolgál.
Amennyiben a fent felsorolt feltételek közül bármelyik nem teljesül, akkor a területileg illetékes Katasztrófavédelmi Igazgatóság, mint vízügyi hatóság hatáskörébe tartozik a kút fennmaradási engedélyezési eljárása.
Mi az Ön teendője?
Ha Önnek az ingatlanán a fentiekben foglalt feltételekkel bíró ásott vagy fúrt kút van és engedélyeztetni szeretné az alábbiakra figyeljen.
Illetékek, Díjak
Az engedélyezési eljárás mentes az illeték- és díjfizetési kötelezettség alól.
Az eljárás során felmerülő egyéb költségek, valamint a dokumentáció készítés költségei a kérelmezőt terhelik. A kutak dokumentálása és felmérése, a törvényben előírt jogosultsággal végezhető, ennek költsége van.
A Belügyminisztérium tájékoztatója alapján az eljárások célja, hogy e vízilétesítmények regisztrálva legyenek, adatbázisba kerüljenek, illetve, hogy a vízkészletekkel való gazdálkodás és a felszín alatti vizek minősége nyomon követhető legyen. Vízkészleteink és környezetünk megóvása közös érdekünk.
A mezőgazdasági öntözési célú, felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítmények:
Az ügyfelekre nézve ez azt jelenti, hogy a mezőgazdasági öntözési célt szolgáló kutakra vonatkozó kérelmet 2021. január 01. napját követően a Nemzeti Földügyi Központhoz kell benyújtani. A felszín alatti vízkivételhez kapcsolódó további vízilétesítmények és vízimunkák (így különösen: az öntözőtelepek, tározók) engedélyezése továbbra is a vízügyi és vízvédelmi hatáskörrel rendelkező katasztrófavédelem igazgatóságok hatáskörébe tartozik.
A Nemzeti Földügyi Központ elérhetőségei:
Székhely: 1149 Budapest, Bosnyák tér 5.
Levélcím: 1590 Budapest, Pf. 195
Telefonszám: +36 1 467 6700
E-mail cím: www.nfk.gov.hu
Engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vagy üzemeltetett felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítményekre vonatkozóan fennmaradási engedélyt kell kérni.
Tekintettel arra, hogy Vgtv. 29. § (7) bekezdése nem tesz különbséget a vízkivételt biztosító vízilétesítmények között, így ezek utólagos engedélyezésének hatásköre megoszlik a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörrel rendelkező települési önkormányzatok jegyzői és a vízügyi és vízvédelmi hatáskörrel rendelkező hatóságok, azaz a fővárosi és a kijelölt vármegyei katasztrófavédelmi igazgatóságok között.
A települési önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe tartozik és a jegyző fennmaradási engedélye szükséges
- a) olyan kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez, amely a következő feltételeket együttesen teljesíti:
- aa) a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet szerint kijelölt, kijelölés alatt álló, illetve előzetesen lehatárolt belső, külső és hidrogeológiai védőidom, védőterület, valamint karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül, és legfeljebb 500 m3 /év vízigénybevétellel kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel,
- ab) épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van, és magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény vagy a háztartási igények kielégítését szolgálja, és
- ac) nem gazdasági célú vízigény;
- b) az ab) pontban szereplő házi ivóvízigény kielégítését szolgáló kúthoz tartozó, víztisztítási feladatokat ellátó vízilétesítmény létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez;
- c) az 500 m3 /év mennyiséget meg nem haladó, kizárólag háztartási szennyvíz tisztítását (CE megfelelőségi jelöléssel rendelkező szennyvízkezelő berendezések kivételével) és a tisztított szennyvíz elszikkasztását szolgáló vízilétesítmény létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez.
A fenti eseteket kivéve minden más esetben a vízügyi és vízvédelmi hatáskörrel rendelkező hatóság, azaz a fővárosi és vármegyei katasztrófavédelmi igazgatóságok fennmaradási engedélye szükséges engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vagy üzemeltetett felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítményekre vonatkozóan.
Amennyiben engedély nélkül fúrt, vert vagy ásott kúttal rendelkezik, úgy annak a fennmaradási engedélyét a 1995. évi LVII. törvény szerint, utólagosan 2023.december 31-ig bírságmentesen kérelmezheti.
Honnan tudhatom, hogy a kutam már lett-e engedélyezve?
Akinek a telkén van fúrt kút, amelynél nem tisztázott, hogy van-e engedélye, a tulajdonos a helyi jegyzőtől, vagy ha öntözési célú kútról van szó, a területileg illetékes katasztrófavédelmi igazgatóságtól kérhet tájékoztatást.
Mi az engedélyeztetés határideje?
- december 31.
Mi az engedélyezés menete?
- Kérelem kitöltése/dokumentációk benyújtása (szükség esetén: Szakember felkeresése, időpont egyezetés a helyszíni szemléhez és a dokumentáció kiállításához.)
- Kész dokumentáció benyújtása a jegyzőnek vagy a Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak.
- Az illetékes hatóság határozatot küld a kút engedélyezéséről.
Ki állítja ki az engedélyeztetéshez szükséges dokumentációt?
Fúrt kút esetében szakember állíthatja ki a dokumentációt.
Ásott kút esetében lentebb olvasható, mikor szükséges szakembert igénybe venni.
Fúrt kút engedélyeztetéséhez minden esetben szükséges szakember?
Igen, fúrt kút esetében mindenképp szükséges a szakember a fennmaradási kérelem kiállításához.
Ásott kút engedélyeztetéséhez szükséges szakember?
Ásott kút engedélyezetetéséhez akkor nem szükséges szakember, ha a kút az alábbi feltételeknek megfelel:
- a kút helye nem érinthet vízbázisvédelmi védőterületet
- a kút nem érint karszt- vagy rétegvizet
- 500 m3/év vízigénybevétel alatti
- a kút épülettel rendelkező ingatlanon van
- magánszemély a kérelmező
- a vízkivétel házi ivóvízigény és a háztartási igények kielégítését szolgálja és
- a kút nem gazdasági célú vízigényt szolgál.
Ha a kút nem teljesíti valamelyik feltételt, szükséges a szakember.
Ha ásott kutam van és a fentebbi feltételeket teljesíti, magam is kiállíthatom a kérelmet?
Igen. A helyi önkormányzat jegyzőjétől kérhet formanyomtatványt, amelyet ki kell tölteni.
Kinek és hova kell benyújtanom a kérelmet?
Az engedély nélkül, vagy engedélytől eltérő módon létesített ásott- vagy fúrt kút fennmaradási/üzemeltetési engedélykérelmét a jegyzőhöz kell benyújtani. Ezek utólagos engedélyezésének, valamint megszüntetésének hatásköre megoszlik a jegyző, illetve megyei katasztrófavédelmi igazgatóság között.
Mikor kell a jegyző engedélyét kérni?
A települési önkormányzat jegyzőjének engedélye szükséges olyan kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez, amely a következő feltételeket együttesen teljesíti:
- a kút helye nem érinthet vízbázisvédelmi védőterületet
- a kút nem érint karszt- vagy rétegvizet
- 500 m3/év vízigénybevétel alatti
- a kút épülettel rendelkező ingatlanon van
- magánszemély a kérelmező
- a vízkivétel házi ivóvízigény és a háztartási igények kielégítését szolgálja és
- a kút nem gazdasági célú vízigényt szolgál.
Amennyiben az előző feltételek közül bármelyik nem teljesül, akkor a Katasztrófavédelemi Igazgatóság hatáskörébe tartozik a kút fennmaradási, létesítési és üzemeltetési engedélyezési eljárása.
Nem tudom ki és mikor fúrta/ásta a kutat, így is lehet engedélyt kérni?
Igen, ezek ismerete nélkül is lehet engedélyt kérni.
Csak locsolásra használom a kutam, akkor is be kell jelentenem?
A kutam kisebb mint 80 méter, be kell jelentenem?
Igen, valamennyi, akár ásott, akár fúrt kút létesítése mélységtől, elhelyezkedéstől, a vízhasználat céljától és várható nagyságától függetlenül mind engedélyköteles.
Mit jelent a házi ivóvízigény?
Emberi fogyasztás céljából a személyes szükségletek kielégítéséhez szükséges, saját célú ivóvízműből biztosított, nem gazdasági célú vízigény.
Mit jelent a gazdasági célú vízigény fogalma?
Gazdasági célú vízigénynek minősül minden, a háztartási igénytől eltérő, azt meghaladó vízigény. A gazdasági cél nem azonos fogalom a mezőgazdasági céllal. A gazdasági célú vízigénybe bele tartozhat a locsolás, állattartás is, amennyiben ezzel az engedélyes nem saját háztartási igény elégít ki, tehát gazdasági haszonra tesz szert.
Mikor kell szakhatóságot bevonni az eljárásba?
Amennyiben a szóban forgó kút ivóvíz igény kielégítésére is szolgál, abban az esetben szükséges a megyei kormányhivatal népegészségügyi hatáskörében eljáró járási hivatala szakhatóságként történő bevonása, amely az eljárás során a kérelmezőt akkreditált laboratóriumi vízmintavételre kötelezi, és csak a megfelelő vízminőség esetén adja ki hozzájárulását. Vagyis amennyiben van vezetékes ivóvíz az ingatlanon, és a kérelmező locsolásra vagy állatok itatására használja a kút vizét, úgy nem szükséges szakhatóság bevonása.
Mi történik a határidőre nem bejelentett kutakkal?
Aki a határidőig nem kér fennmaradási engedélyt az engedély nélkül vagy attól eltérően létesült kútra, annak 2024. január 1-től vízgazdálkodási bírságot kell fizetni.
Milyen büntetést kaphatok, ha nem engedélyeztetem a kutam?
Az engedély nélküli kutak tulajdonosaira pénzbeli bírságot szabhatnak ki. A bírság az engedély nélkül létrehozott építmény értékének 80%-áig, engedély nélküli vízimunka vagy vízhasználat esetén 1 000 000 forintig terjedhet. A természetes személyre kiszabott bírság összege nem haladhatja meg a 300 000 forintot.
Milyen illeték- és díjfizetési kötelezettség áll fenn?
Az engedélyezési eljárás mentes az illeték- és díjfizetési kötelezettség alól. Az eljárás során felmerülő egyéb költségek, valamint a dokumentáció készítés költségei a kérelmezőt terhelik. A kutak dokumentálása és felmérése, a törvényben előírt jogosultsággal végezhető.
Fontos!
Az engedély nélkül létesített vízkivételt biztosító vízilétesítmények vízjogi fennmaradási engedélyének kiadására irányuló eljárás során, amennyiben a benyújtott kérelemben, vagy annak mellékleteiben foglalt információk alapján nem megállapítható az engedélyezni kívánt vízkivételt biztosító vízilétesítmény létesítésének időpontja, tényállás tisztázás keretén belül a kérelmezőt erre vonatkozóan nyilatkozattételre kell felhívni.
Abban az esetben, ha a kérelmező úgy nyilatkozik, hogy vízkivételt biztosító vízilétesítménye a Vgtv.mód3. hatálybalépését, azaz 2021. január 1. napját megelőzően létesült, a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól mentesül, ellenkező esetben a megszokott eljárásrend alapján a fennmaradási engedély kiadásával egyidejűleg a vízgazdálkodási bírság megfizetésére kell kötelezni.
Mikor nem adható meg a vízjogi fennmaradási engedély és ennek mi a következménye? Amennyiben az engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vagy üzemeltetett felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítmény vízgazdálkodási, környezet- vagy természetvédelmi szempontból káros és ez átalakítással sem szüntethető meg, a vízjogi fennmaradási engedély kiadására irányuló kérelmet el kell utasítani és emellett az építtetőt a létesítmény megszüntetésére (elbontására) kell kötelezni.
Fontos!
A vízilétesítmény megszüntetése egyébiránt engedélyköteles tevékenység, emiatt a vízkivételt biztosító vízilétesítmény megszüntetésére irányuló hivatalból indított kötelezési eljárás során először az ügyfelet terv- és adatszolgáltatásra, azaz a megszüntetési engedélyhez szükséges tervdokumentációval és annak mellékleteivel azonos tartalmú dokumentáció benyújtására kell kötelezni.
