Élménypontok Mátranovákon

Fehérszék

Európában is ritkaságszámba menő riolittufa képződmény a Mátra északi oldalán, Mátranovák külterületén, a településtől mintegy 1 km-re található. Keletkezése megközelítőleg 15-18 millió évvel ezelőttre tehető a középső miocén kori vulkáni kitörések hatására. Felszíne fehér, a víz eróziós munkájának köszönhetően bizarr formák alakultak ki, ezzel alkotva lebilincselő látványt az idelátogatóknak. Így találhatunk szerteágazó árkokat, mélyebb vízmosásokat, kisebb kúpokat. A magasan fehérlő táj környezetét érintetlen erdő borítja. A vidékre jellemző növények a tölgy, a bükk, a hárs, a vadkörte, a gyertyános-cseres erdők, de több borókafajt, különböző páfrányokat, mohákat, gombákat is felfedezhetünk.

A térség erdővilágára jellemző állatfajok között számos rovarfajt találunk, valamint nagy számban fordulnak elő a gímszarvasok, a vaddisznók, az erdei nyulak, az őzek, a muflonok, a dámszarvasok, a rókák, a borzok, a szajkók, és a nyestek is.

 

 


 

Római Katolikus Templom

Mátranovák jelenlegi római katolikus temploma 1800-ban épült az ún. Vallásalap költségén. Ekkoriban épülhetett önálló plébániépülete is, hiszen 1797 előtt Mátranovák (Homokterenyével együtt) a kazári anyaegyház filája volt.

A templom későbarokk stílusban épült, egyhajós, homlokzattornyos épület. Hagymasisakos tornya, mely eléri a 32 méteres magasságot, jelenleg három haranggal rendelkezik. Belépve a főajtón egy kiegyensúlyozott, nyugodt későbarokk belső tárul elénk. Két nagyobb boltozata van a templomhajóban és egy kisebb a szentélyben. A szentély keskenyebb a hajónál, a nyolcszög három oldalával zárul. A szentély déli oldalán és a hajóban lévő két-két nagyméretű kosáríves ablak elegendő fénnyel tudja ellátni az épületet. A templom eredetileg teljesen ki volt festve, később lemeszelték.

Szentélyében (a kőoltár felett) Nepomuki Szent János volt látható, a hajó boltozatain a négy egyházatya, valamint Jézus életéből való jelenetek voltak ábrázolva. Mai falfestményei 1961-ből valók, Szilágyi János munkái. Jelenlegi oltára a régi kőoltárból, és a ráhelyezett fa oltárépítményből tevődik össze, melyet 1870 körül építettek a

kőalapra. A templom védőszentjét, Nepomuki Szent Jánost ábrázoló oltárkép olajfestmény, az egri Kovács Ferenc festette. Az oltár eredeti angyalszobrai a plébánián találhatók, a jelenlegi fa-angyalpár a mellékoltárról került a főoltár két szélére.Figyelemre méltó a fából készült klasszicista szószék, melyről 1832-ben tesznek először említést. Tetején Szent Mihály arkangyal szobra látható. Mellékoltára 1845-ben épült, Szent István pápa tiszteletére, ma a Tirolból származó Jézus szíve szobornak ad helyet. Ugyancsak fából készült tiroli szobrok találhatók még a templomhajó többi részében. A régi templomból fennmaradt körmeneti Mária szobor a templom egyik ékessége. A keresztelőkút a szentély és a hajó között helyezkedik el, tetején Keresztelő Szent János alakjával. Az örökmécses empire stílusú. A templom a szertartások időpontjain kívül is gyakorta nyitva van, kérésre bármikor megtekinthető.

 


 

Bányász Emlékház

Mátranovák sokat köszönhet a bányászatnak. A fénykorban számtalan családnak adott megélhetést a természet kincse. Ennek állít emléket az egyik mátranováki bánya, a Déli II. lejtősakna helyén található Bányász Emlékhely. A régi bejáratot megnyitva a földalatti bányászat eszközei, míg a Bányász Emlékházban leginkább az írásos anyagok és fotók szemléltetik a bányászok mindennapjait. A kiállítás anyagát javarészt mátranováki bányászok relikviái képezik. A látogatás végén filmvetítésen tekinthetik meg a földalatti  bányászat  munkafolyamatait.

 

 


 

Hegyeskei borókás

Bárna és Mátranovák között emelkedik a 484 m magas Hegyeske. Az oligocénkori homokkőből álló domboldalt sok helyen borítják borókabokrok. A nógrádi cédrusnak becézett borókák helyenként 4-5 méter magasak. Szívesen fészkel itt az őszapó, amely a jó rejtekhelyet nyújtó borókák közepébe rakja fészkét. Tavasszal a leánykökörcsin, a feketéllő kökörcsin és a tavaszi hérics színpompás virágszőnyege takarja a hegyoldalt, ahol nyár közepére a bozontos árvalányhaj és a csinos árvalányhaj selymes tengere hullámzik.

Földrajzi koordináták: É 48° 1′ 47.59″ , K 19° 58′ 49.82″